A konyha villanyszerelő szemmel
Műszaki tudnivalók főzőlapok és elektromos sütők telepítéséről, bekötéséről és hibafeltárásáról
A modern konyha ma már nem csupán bútorokból és háztartási gépekből áll. Egy nagy teljesítményű indukciós főzőlap, egy elektromos sütő vagy akár egy beépített mikrohullámú sütő komoly terhelést jelenthet az elektromos hálózat számára. Ebben a cikkben villanyszerelői szemmel mutatom be, mire érdemes figyelni egy új főzőlap bekötésekor, milyen hibák fordulnak elő leggyakrabban az elektromos sütőknél, és hogyan segít a műszeres hibakeresés a meghibásodás pontos okának feltárásában.
Mekkora vezetéket igényel egy indukciós főzőlap?
Az egyik leggyakoribb kérdés új főzőlap vásárlásakor, hogy elegendő-e a meglévő elektromos vezeték, vagy új áramkört kell kiépíteni.
Erre nincs minden készülékre érvényes válasz. A szükséges vezeték keresztmetszetét nem kizárólag a főzőlap teljesítménye határozza meg, hanem több műszaki tényező együttesen.
A megfelelő vezetékméretezés során figyelembe kell venni:
- a készülék névleges teljesítményét,
- a csatlakoztatás módját (egy- vagy háromfázisú),
- a vezeték anyagát (réz vagy alumínium),
- a vezeték hosszát,
- a vezeték fektetési módját,
- a környezeti hőmérsékletet,
- a túláramvédelmet és a kismegszakító méretét.
A túl kis keresztmetszetű vezeték melegedhet, nagyobb feszültségesést okozhat, szélsőséges esetben pedig a kötések túlmelegedéséhez vezethet. Emiatt új főzőlap bekötése előtt mindig célszerű ellenőrizni, hogy a meglévő hálózat megfelel-e a készülék gyártói előírásainak.
A vezeték keresztmetszetét mindig számítással vagy a vonatkozó szabványok alapján kell meghatározni. Nincs olyan univerzális vezetékméret, amely minden indukciós főzőlaphoz megfelelő lenne.
Egyfázisú vagy háromfázisú bekötés?
A modern elektromos és indukciós főzőlapok jelentős része egyfázisú és háromfázisú hálózatra is beköthető, azonban a bekötés módját minden esetben a gyártó kapcsolási rajza határozza meg.
Háromfázisú csatlakozás esetén a terhelés több fázis között oszlik meg, így kisebb áram folyik egy-egy vezetéken. Ez kedvezőbb terheléseloszlást biztosít, különösen nagy teljesítményű készülékek esetén.
Egyfázisú bekötésnél ugyanaz a teljesítmény egyetlen fázist terhel, ezért a vezeték, a kismegszakító és a csatlakozások megfelelő méretezése kiemelten fontos.
A készülék csatlakoztatása előtt mindig ellenőrizni kell:
- a rendelkezésre álló fázisok számát,
- a hálózat terhelhetőségét,
- a gyártó bekötési rajzát,
- a megfelelő áthidalások kialakítását,
- a védővezető folytonosságát.
A különböző gyártók sorkapocs-kialakítása eltérő lehet. A hibás áthidalás vagy a nem megfelelő bekötés a készülék meghibásodását is okozhatja, ezért a csatlakoztatást mindig a gyári bekötési rajz alapján kell elvégezni.
Nem minden sütőhiba elektronikai meghibásodás
Amikor egy elektromos sütő lassan melegszik fel, vagy az étel teteje nem pirul meg megfelelően, sokan elsőként az elektronikus vezérlés hibájára gondolnak.
A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezeknek a hibáknak jelentős részét egy meghibásodott sütőfűtőbetét okozza.
A hibás sütőfűtőbetét leggyakoribb tünetei
- A sütési idő jelentősen megnő.
- Az étel teteje nem barnul meg megfelelően.
- Az étel alja nyers marad.
- Csak az alsó vagy csak a felső fűtés működik.
- A sütő nem éri el a beállított hőmérsékletet.
- A sütő egyenetlenül süt.
A legtöbb elektromos sütő külön alsó és felső fűtőbetéttel rendelkezik. Ha ezek közül valamelyik meghibásodik, a sütő ugyan tovább működhet, de a hőeloszlás már nem lesz megfelelő.
Miért nem elegendő egy egyszerű ellenállásmérés?
A sütő fűtőbetétének hibája nem minden esetben szakadás.
Előfordulhat, hogy a fűtőbetét ellenállása megfelelő értéket mutat, működés közben azonban a szigetelése már károsodott. Ilyenkor a fűtőszál és a fém burkolat között szivárgó áram alakulhat ki, amely a FI-relé leoldását is okozhatja.
Ezért a hagyományos multiméteres mérés önmagában nem minden esetben elegendő. A szigetelési hibák kimutatására szigetelésvizsgáló műszer (megger) alkalmazható, amely jellemzően 500 V vizsgálófeszültséggel méri a szigetelési ellenállást.
Miért érdemes a másik fűtőbetétet is megvizsgálni?
A legtöbb elektromos sütőben a felső és az alsó fűtőbetét közel azonos korú, és általában hasonló üzemórát teljesített.
Ha az egyik meghibásodik, célszerű a másik állapotát is műszeresen ellenőrizni. Ez nem jelenti azt, hogy automatikusan cserére szorul, de a szigetelésvizsgálat alapján következtetni lehet az állapotára és az öregedés mértékére.
Így kisebb az esélye annak, hogy rövid időn belül a másik fűtőbetét meghibásodása miatt ismét szét kell szerelni a sütőt.
Mikor nem gazdaságos a sütő javítása?
A sütő fűtőbetétének cseréje általában gyors és gazdaságos javítás.
Más a helyzet, ha a meghibásodás az elektronikus vezérlőpanelt érinti. Régebbi készülékek esetében egy új vezérlőpanel ára gyakran már nem áll arányban a készülék értékével, ezért a javítás nem minden esetben gazdaságos.
A javítás előtt ezért mindig célszerű pontos műszeres hibafeltárást végezni, és csak ezután dönteni a javítás vagy a készülék cseréje mellett.
Észrevétel