A puffer vezérlés fogalma sokak számára ismerősen csenghet, a legtöbben még sincsenek tisztában azzal, hogyan is működik. A puffer vezérlés minden esetben egy puffertartályhoz kapcsolódik, amely tulajdonképpen nem más, mint egy, a fűtésrendszerbe kapcsolt hőenergia tároló. Alkalmazásával a fel nem használt energia tárolhatóvá válik, a szoba hőmérséklete pedig szobatermosztáttal, vagy úgynevezett radiátor szelepekkel kontrollálható lesz. 


A puffer vezérlés fogalma


Egy fűtési puffertartály a fa- és vegyestüzelésű kazánok esetén hozza a legnagyobb hasznot. Nélküle ugyanis pazarlóvá válik a fűtés. Előfordulhat, hogy a kazánt maximális teljesítményen működtetjük, mikor pedig a lakás felmelegedett, nem teszünk rá több tüzelőanyagot. Így a hőmérséklet jelentősen visszaesik majd. 


A másik gyakori eset, hogy a kívánt hőmérséklet elérését követően a kazán csökkenti a tüzelőtérben az oxigén mennyiségét. A tüzelőanyag azonban tovább ég, csupán alacsonyabb hőmérsékleten teszi azt és egyáltalán nem hatékony módon. Ugyan a fűtött térben kiegyenlített lesz a hőmérséklet, a keletkezett hő egy jelentős része mégis a kéményen keresztül távozik, abszolút feleslegesen. 


Ez küszöbölhető ki puffertartály segítségével. Miután a szobák elérték a kívánt hőmérsékletet, az a hő, amely egyébként a kéményen keresztül távozna, elkezdi felfűteni a puffertartályt. Miután a kazánban a tűz leégett, a meleg víz nem a kazánból érkezik majd a radiátorokba, hanem a tartályból. Csak akkor “nyúl” majd újra a kazánhoz, ha a benne lévő víz hőmérséklete melegebb nem lesz, mint a tárolóé. Ezzel a módszerrel tehát nemcsak az energián, de azok költségein és a fűtésre szánt időn is spórolhatunk.


Így működik a puffertartály


A fűtésünk puffer tartályának hőmérsékletét két módszer alapján szabályozhatjuk. A víz melegedését figyeljük vagy a füst hőmérsékletéből következtetünk rá.


Hőfokkülönbség kapcsolóval a puffertartály két, vezetékkel meghosszabbított érzékelőtől kapja a jelet. Ezek a kazánban és a puffer tartályban lévő víz hőmérsékletét mérik, itt akkor kell bekapcsolnia, ha felismeri, hogy a kazánban melegebb, mint a pufferben (delta t) és miután kiegyenlítődött lekapcsolja a szivattyút. Amennyiben a tűz kialszik, egyes típusoknál lehetőség van a pótfűtés kimeneten egy gázkazán vagy elektromos fűtés átkapcsolására. Ebben az esetben, ha a puffer hőmérséklete lecsökken például 50°C alá, akkor elindítja az elektromos vagy gázfűtést.


Működés szempontjából hatalmas jelentőséggel bír a szenzorok helyes elhelyezése. Az egyiknek a kazán előremenő vezetékére, a kazánhoz a lehető legközelebb érdemes kerülni. A másiknak pedig a puffer tartályban vagy annak visszatérő ágán szükséges helyet kapnia. Itt még fontosnak érzem megemlíteni, hogy a puffer úgynevezett visszacsapó szeleppel legyen beépítve, ami a szivattyú indulására csak egy irányba engedi a vizet áramolni.


Szolár vezérlés esetén az érzékelőt a napkollektorban, valamint a tartályban helyezzük el és az előzőek szerint használhatjuk. Az úgynevezett MHV tároló segítségével a melegvíz is biztosítható és nincs szükség külön villanybojler alkalmazására.


A füstcső hőmérsékletével is érzékelhető a tűz begyújtása, amellyel elindulhat a szivattyú és a fokozatosan melegedő vízzel megkezdődhet a puffer feltöltése. A füstgáz hőméréskeltének mérésére, hőálló szenzorral rendelkező, 300 – 1000°C-os méréshatárral rendelkező hőfokszabályzó, füstgáz termosztát használható. Az érzékelőt a füstcső oldalára ajánlott bilincselni. A füstcső hűlése alapján a szabályzó érzékeli, hogy kialudt a tűz és leállítja a puffer szivattyúját.


Puffertartályból ma már számos típus áll rendelkezésre. Vannak olyanok, amelyek esetén egy melegvíz tároló is beépítésre került. Ha ezt nemcsak a fűtési szezonban, de azon kívül is igényeljük, válasszunk egy napkollektorral összekapcsolt puffertartályt. Ha pedig nem egy, hanem két hőcserélő spirállal felszerelt puffertartályt vásárolunk, a napkollektor mellett más hőenergia források (pl. a kandalló) által termelt energia bevezetésére is van lehetőség.


Kép forrása: https://www.soosepuletgepeszet.hu/images/blog/2018/puffer/puffertarolo.jpg


A puffertartály használatának előnyei és hátrányai


Láthatjuk, hogy egy puffertartály felszerelése számos előnnyel szolgál. A fűtési szezonban sem kell állandóan a kazánhoz rohangálni ugyanis akkor, ha a fűtési rendszer puffer vezérlése megoldott. Segítségével az enyhébb napokon elég csupán két naponta befűteni, de még a leghidegebb időben is 5-6 órával eltolható a következő felfűtés időtartama. 


Használatával elkerülhető a hőmérséklet ingadozás, valamint növelhető a kazán élettartama. A legnagyobb előnye azonban kétségtelenül a költséghatékonyság, hiszen a puffertartály lehetővé teszi, hogy mintegy 20-30%-kal kevesebb tüzelőanyagot kelljen elhasználni. Ez naponta kb. egy kazánnyi fát jelent. Ezzel pedig a kazán kezelésével töltött időből is faraghatunk.


Hátránya ugyanakkor, hogy az égés optimalizálására nem alkalmas, az olcsóbb modellek ráadásul kijelzővel sem rendelkeznek, ami megnehezíti a használatot. A Heatcontroll webáruház oldalán felfedezhető puffer vezérlő segítségével azonban megakadályozható a túlfűtés, hiszen alkalmas a szivattyú és a pótfűtés bekapcsolási hőfokának szabályzására is sok más egyéb funkció mellett. A kazánhoz passzoló puffertartály és az egyéb szükséges kiegészítők vásárlásával kapcsolatban minden esetben kérjük szakember segítségét!